Hírek
150 éves a magyar tőzsde
150 éve, 1864. január 18-án alakult meg a Budapesti Áru-és Értéktőzsde, amelynek történetét Korányi G. Tamás dolgozta fel, most teljeskörűen. Cikk »
Útjára indult A tőzsdesztori új honlapja
A régi oldalnál áttekinthetőbb - és reméljük még tetszetősebb - oldalt indítottunk a tőzsde iránt érdeklődő internet-használóknak. Az oldalakon böngészve nemcsak a könyvről tudhat meg sokat, hanem részletesebb információkkal, illetve páratlan kép- és videoanyaggal találkozhat! Ha megjegyzése, ötlete, híre van, vagy olyan anyagot talál, amit ki szeretne nyomtatni, vagy egyéb célra felhasználni, írjon az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, és ha még nincsen könyve, rendelje meg azt az oldalon keresztül, utánvéttel »
Köszönjük látogatását!
Ma 20 éve...
Húsz éve, 1988. január 19-én indult újra Magyarországon a nyilvános értékpapír-kereskedés, amikor a Járai Zsigmond elnökölte, Hardy Ilona vezette, frissen megalakult Értékpapír-kereskedelmi Titkárság első alkalommal - nem kis szervezési bátorságról tanúságot téve - a Vörösmarty téri bankpalota kötvénypénztára melletti teremben "összeeresztette" a vevőket és az eladókat. Történt mindez főleg azért, hogy a vevők és eladók végre "maguktól" oldják meg az akkorra már jelentős válságban lévő kötvénypiaci árazási és likviditási gondokat, hogy ki tudják kísérletezni, miként is kell egymással kereskedni ahelyett, hogy a bankfiókban váltanák vissza a kötvényeket. A frissen alakult bankrendszernek ugyanis óriási terhet jelentett a korábban igen vonzó hozamot, az OTP évi 5%-os betéti kamatának több mint kétszeresét kínáló kötvénypiac elinflálódásából fakadó eladási roham.
100 éves a Tőzsdepalota
Száz éve, 1905. október 30-án indult meg a kereskedés a budapesti Szabadság-téri Tőzsdepalotában, a Magyar Televízió mai székházában.
Budapest reprezentatív tere helyén korábban a Hild János tervei alapján 1786-ban épült, hírhedt Újépület állt. A kaszárnya betöltötte a mai Hold és Nádor, valamint Báthory és Arany János utcák közti területet, óriási udvarán kocsiversenyt is rendeztek. Később börtön és az osztrák önkényuralom szimbóluma lett, itt végezték ki Batthyány Lajost, az első magyar kormányfőt. A Neugebaudét 1897-98 közt bontották le, s több pályázat után Palóczi Antal rendezési tervét fogadták el. Ennek nyomán alakították ki a 4,3 hektáros teret, melynek két szemközti, meghatározó épülete, az Osztrák-Magyar (ma Nemzeti) Bank és a Tőzsdepalota Alpár Ignác tervei szerint épült.