Hírek

Ma 20 éve...

Húsz éve, 1988. január 19-én indult újra Magyarországon a nyilvános értékpapír-kereskedés, amikor a Járai Zsigmond elnökölte, Hardy Ilona vezette, frissen megalakult Értékpapír-kereskedelmi Titkárság első alkalommal - nem kis szervezési bátorságról tanúságot téve - a Vörösmarty téri bankpalota kötvénypénztára melletti teremben "összeeresztette" a vevőket és az eladókat. Történt mindez főleg azért, hogy a vevők és eladók végre "maguktól" oldják meg az akkorra már jelentős válságban lévő kötvénypiaci árazási és likviditási gondokat, hogy ki tudják kísérletezni, miként is kell egymással kereskedni ahelyett, hogy a bankfiókban váltanák vissza a kötvényeket. A frissen alakult bankrendszernek ugyanis óriási terhet jelentett a korábban igen vonzó hozamot, az OTP évi 5%-os betéti kamatának több mint kétszeresét kínáló kötvénypiac elinflálódásából fakadó eladási roham.

Biztos mindenki fel tudja idézni, hogy eleinte heti egy, végül heti három alkalommal osztottak belépőt a Vörösmarty tér sarki bankpalota kötvénytermébe; minden eladónak előre be kellett mondania, mit hozott magával, s ezt a levezető hangosan listázta. Ha két azonos árú ellenajánlat "támadt", akkor kisorsolták a nyertest.. Ekkor már egy éve válságban volt a piac, mivel elszabadult az infláció és a fix kamatozású pszeudo-kötvények - amiket a lakosság szimpla bankbetétnek tekintett - teljesen elértéktelenedtek. (Pedig - ahogy ez a Lajtán inneni fáziskéséses történelemben elég gyakori - a szereplők ekkor, a hanyatlás és a meghaladás idejében kezdtek rákapni e piacra.) Kétségtelen azonban, hogy a kötvénypiaci tapasztalatok alapozták meg a tőzsdenyitás irányítóinak hitét és elkötelezettségét az intézményfejlesztés iránt.

Már a kezdetleges piac is jelentős, sőt: rendkívüli külföldi figyelmet vonzott, a külföld a legmagasabb körökben is rendkívül gyorsan reagált - lendületük a hongkongi válságig kitartott. S bár e lehetőséget a magyar diplomácia rendre ignorálta, illetve elgatyázta, a kormány pedig a tőzsdét is évekig jegelte, a tőzsde ki tudta használni. Nemcsak a külföldi befektetőt tudta becsábítani - hiszen ezért maga a tőzsde is sokat tett - de például az 1991 őszén indult CMSS-fejlesztés Magyarország akkor legnagyobb nemzetközi projektje volt. Szinte magától nyílt meg a külföldi magán- és állami alapítványok pénztárcája, ami lehetővé tette a nemzetközi tanácsadók tartós ittlétét, számos magyar tőzsdei szakember és újságíró külföldi kiképzését.

Számszerű összesítés nem készült, hogy mennyi támogatást kapott a külföldről egyöntetűen az egész régió rendszerváltásának kézzelfogható bizonyítékaként és letéteményeseként tekintett tőzsde, de az USA-beli, német, osztrák, később francia és japán források nélkülözhetetlenek voltak a fejlődés elindításához. Magyarországon az 1988. márciusi Tőzsdekonferenciát létrehozó, Bácskai Tamás és Debreczeni Kálmán által igazgatott Tőzsdealapítvány, és a szintén abban az évben Száz János által létrehozott Nemzetközi Bankárképző Központ tett rengeteget az ismeretterjesztéséért.