Tanulmányok, adatok
Nobel-díjas közgazdászok
Alfred Nobel 1895. november 27-i keltezésű testamentumában nem szerepelt kedvezményezettként a közgazdaságtan, hanem öt területet nevezett meg, a fizikát, a kémiát, a fiziológiát illetve orvostudományt, az irodalmat és a béke ügyét. Ezek kutatói kapnak Nobel-díjat. A közgazdasági eredmények elismerésére a svéd állam 1968-ban alapította az Alfred Nobel-emlékdíjat, aminek anyagi hátteréül a Svéd Bankban alapot helyezett el.
Ennek hivatalos neve angolul: The Bank of Sweden Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel.
Erkölcsileg azonos értékű a Nobel-díjjal.
Díjazottak:
1969: Közösen Ragnar Frisch (1895-1973) norvég, Oslói Egyetem, és Jan Tinbergen (1903-1994) holland, rotterdami Közgazdaságtudományi Egyetem. A dinamikus modellek kifejlesztéséért és azoknak a gazdasági folyamatok elemzésében való alkalmazásáért.
1970: Paul Samuelson (1915-) USA-beli, Massachusetts Institute of Technology. A statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, elméleti közgazdasági kutatásaiért.
1971: Simon Kuznets (1901-1985) orosz származású USA- beli, Harvard University. A gazdasági növekedés, a fejlődés gazdasági és társadalmi szerkezetének új, empirikusan megalapozott interpretációjáért.
1972: Közösen J. R. Hicks (1904-1989) angol, All Souls College Oxford, és Kenneth J. Arrow (1921-) USA-beli, Harvard University. Az általános egyensúlyelmélet és a jóléti közgazdaságtan elméletéhez hozzájáruló úttörő munkásságukért.
1973: Wassily Leontief (1906-), orosz származású USA-beli, Harvard University. Az input-output módszer kidolgozásáért és fontos közgazdasági problémák megoldásában való felhasználásáért.
1974: közösen Gunnar Myrdal (1898-1987) svéd, és Friedrich August von Hayek (1899- 1992) osztrák. Úttörő munkásságukért a gazdasági változás és a pénzelmélet terén, valamint a társadalom, a politika és a gazdasági élet összefüggéseinek mélyreható elemzéséért.
1975: közösen Leonyid Vitaljevics Kantorovics (1912-1986), szovjet, moszkvai Tudományos Akadémia és Tjalling C. Koopmans (1910-1985) holland származású USA-beli, Yale University. A gazdasági erőforrások optimális felhasználása elméletének kidolgozásához való hozzájárulásukért.
1976: Milton Friedman (1912-) USA-beli, University of Chicago. A fogyasztáselemzés, a pénztörténet és a pénzelmélet terén végzett munkásságáért, valamint a pénzelméletnek a stabilizálási politika komplexitását bemutató elméletéért.
1977: közösen James E. Meade (1907-) angol, Cambridge University és Bertil Ohlin (1899-1979) svéd, Stockholm School of Economics. A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőkemozgás elméletének fejlesztéséhez való hozzájárulásért.
1978: Herbert A. Simon (1916-) USA-beli, Carnegie-Mellon University. A gazdasági szervezeteken belüli döntéshozási folyamatok terén folytatott úttörő kutatásaiért.
1979: közösen Theodore W. Schultz USA-beli (1902-1998), University of Chicago és Sir Arthur Lewis (1915-1991) nyugat-Indiai származású USA- beli, Princeton University. A gazdasági fejlődés kutatásában folytatott úttörő munkájukért, különös tekintettel a fejlődő országok problémáira.
1980: Lawrence R. Klein (1920-) USA-beli, University of Pennsylvania. Az ökonometriai modellek készítéséért, valamint azoknak a gazdasági ingadozások és a gazdaságpolitika elemzésében való alkalmazásáért.
1981: James Tobin (1918-) USA-beli, Yale University. A pénzpiacok, illetve a pénzpiacoknak a kiadási döntésekhez, a foglalkoztatáshoz valamint az árakhoz fűződő kapcsolatainak elemzéséért.
1982: George J. Stigler (1911-1991) USA-beli, University of Chicago. Az iparszerkezetnek, a piacok működésének, az állami szabályozás okainak és hatásainak kutatásáért.
1983: Gerard Debreu (1921-) francia származású, USA-beli, University of California. Új analitikai módszerek meghonosításáért a közgazdasági elméletben, és kiemelkedő érdemeiért az általános egyensúlyelmélet fejlődésében.
1984: Sir Richard Stone (1913-1991) angol, University of Cambridge. A nemzetgazdasági számítások rendszereinek továbbfejlesztéséért.
1985: Franco Modigliani (1918-2003), olasz származású USA-beli, Massachusetts Institute of Technology. A megtakarítások, a vállalatfinanszírozás és a pénzpiacok úttörő elemzéséért.
1986: James M. Buchanan Jr. (1919-) USA-beli, George Mason University. A gazdasági és a politikai döntéshozatal szerződéses és alkotmányos alapjainak kifejlesztéséért.
1987: Robert M. Solow (1924-) USA-beli, Massachusetts Institute of Technology. A gazdasági növekedés elméletéhez való hozzájárulásáért.
1988: Maurice Allais (1911-) francia, École Nationale Supérieur des Mines de Paris. A piacokról és a hatékony erőforrásfelhasználásról szóló elmélethez való úttörő hozzájárulásáért.
1989: Trygve Haavelmo (1911-) norvég, Oslói Egyetem. Az ökonometria valószínűségelméleti alapjainak tisztázásáért és a szimultán gazdasági rendszerek elemzéséért.
1990: Közösen Harry Max Markowitz (1927-) USA-beli, City University of New York és Merton H. Miller (1923-2000) USA-beli, University of Chicago, valamint William F. Sharpe (1934-), USA-beli, Stanford University. A theory of corporate finance-nek elnevezett új ágazati kutatásokért a részvényárfolyamok, a portfóliók, a potenciális cégvagyon, az osztalék árazása terén.
1991: Ronald Harry Coase (1910- ) angol származású USA-beli, University of Chicago Law School. Úttörő munkájáért, amellyel kimutatta a tranzakciós költségek és a tulajdonjogok jelentőségét a gazdaság intézményi szerkezete és a gazdaság működése szempontjából.
1992: Gary Stanley Becker (1930-), angol származású USA-beli, University of Chicago. A mikroökonómiai elemzés továbbfejlesztéséért, illetve a mikroökönómiai elemzés hatókörének az emberi magatartásra és kapcsolatokra történt gyakorlatias szemléletű kiterjesztéséért.
1993: közösen: Robert W. Fogel, (1926-), USA-beli, University of Chicago és Douglas C. North (1920-) USA-beli, Washington University St. Louis. A gazdaságtörténeti kutatások megújításáért, amiért a gazdasági és az intézményi változás megmagyarázása érdekében mennyiségi módszereket és közgazdasági elméletet alkalmaztak.
1994: közösen: John C. Harsanyi (1920-) magyar származású USA-beli, University of Berkeley, és John F. Nash (1928-) USA-beli, Princeton University, és Reinhard Selten (1930-) német, Rheinische Friedrich-Wilhelms Universität, Bonn. Az egyensúly úttörő elemzéséért a játékelméletben.
1995: Robert Lucas (1937-) USA-beli, University of Chicago. Az ésszerű elvárások hipotézisének kifejlesztéséért és alkalmazásáért és a makroökonómiai elemzés reformjáért a gazdaságpolitikai elemzés területén.
1996: közösen James A. Mirrlees (1936-) brit, University of Cambridge és William Vickrey (1914-1996) USA-beli, Columbia University. Az aszimmetrikus információs körülmények között működő ösztönzők elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért.
1997: közösen: Robert C. Merton (1944-) USA-beli, Harvard Business School és Myron S. Scholes (1941-), USA- beli, Stanford University. Az opcióárazás új modelljéért.
1998: Amartya Sen (1933-), indiai, Nagy-Britannia, Trinity College, Cambridge. A közjólét közgazdaságtanához való hozzájárulásáért.
1999: Robert A. Mundell (1932-) kanadai származású USA-beli, Columbia University. A monetáris és a fiskális politika elemzéséért különféle árfolyamrendszerek körülményei közepette, valamint az optimális valutaterületek elemzéséért.
2000: megosztva James J. Heckman (1944-), USA-beli, University of Chicago. A szelektív minták elemzését szolgáló elmélet és módszerek kifejlesztéséért, valamint Daniel L. McFadden (1937-) USA-beli, University of California, Berkeley, USA, a diszkrét választás elemzését szolgáló elmélet és módszerek kifejlesztéséért.
2001: közösen: George A. Akerlof (1940-) USA-beli, University of California, és A. Michael Spence (1943-), USA-beli, Standford University és Joseph E. Stiglitz (1943-) USA-beli, Columbia University. Az aszimmetrikus információs piacok elemzéséért.
2002: megosztva: Daniel Kahneman (1943-), izraeli, The Hebrew University, Jerusalem és Vernon l. Smith, University of California, Berkeley. A pszichológiai kutatásokból származó meglátásoknak a közgazdaságtudományba való beépítéséért, különös tekintettel az emberi megítélésre és a döntéshozatalra bizonytalanság esetén, továbbá Vernon L. Smith (1927-) USA-beli, George Mason University. A laboratóriumi kísérletek mint eszköz megteremtéséért az empirikus gazdasági elemzésekben, különösen az alternatív piaci mechanizmusok tanulmányozásában.
2003: megosztva: Robert F. Engle (1942-) USA- beli, New York University. A változó volatilitású gazdasági idősorok elemzésének módszereiért; és Clive W. J. Granger (1934-), wales-i (Nagy Britannia) származású USA-beli, University of California, San Diego. Az általános trendű gazdasági idősorok elemzésének módszereiért.
Tőzsdeelnökök
1864 - 2003
Budapesti Áru és Értéktőzsde
Kochmeister Frigyes 1864-1900
Kornfeld Zsigmond 1900-1913
Horváth Elemér 1913-1918
Végh Károly 1918-1931
Fleissig Sándor 1931-1941
Schmidt Richárd 1941-1943
Marshall Ferenc 1943-1944
Walder Gyula 1945-1947
Káldor Sándor 1948
*
Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás
Járai Zsigmond 1988-89
Faluvégi Lajos 1989-90
*
Budapesti Értéktőzsde
Bokros Lajos 1990-95
Száz János 1995-96
Járai Zsigmond 1996-1998
Simor András 1998-2002
Jaksity György 2002-2004
Szalay-Berzeviczy Attila 2004-2008
Patai Mihály 2008-tól
*
Budapesti Árutőzsde (és jogelődjei: Terménytőzsde Kft., Budapesti Árutőzsde Kft.)
Keresztesi Szergej 1990-1999
Vermes András 1999-2000
Kovács Attila 2000-től
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) 2005 november 20-án beolvadt a Budapesti Értéktőzsdébe (BÉT).
*
Ügyvezető igazgatók, (és jogelődje, a tőzsdetitkárság vezetője), vezérigazgatók:
Hardy Ilona
Rotyis József
Lotfi Farbod
Pacsi Zoltán
Dunavölgyi Mária
Horváth Zsolt
Pál Árpád
Mohai György